Kész! Mármint a szétszerelés. Most már csak vágni, kihorpasztgatni, hegeszteni, rozsdagátló alapozózni, pasztázni, tömíteni, üreg-védőzni, kittelni, csiszolni, megint kittelni, megint csiszolni, alapozózni, festeni, lakkozni kell a kasztnit, a többi alkatrészt már inkább nem sorolom, a képzeletetekre bízom.
Mindenesetre eltelt a második hét is. Ez alatt a két hét alatt számomra kiderült, hogy a kocsit nem csupán műszaki képes állapotra kell hozni, hanem megmenteni az enyészettől, teljesen felújítani, ha használni akarom.
Szóval, most hogy az egyetlen alkatrész ami maradt a kocsiban az a benzincső, meg lehet kezdeni a lemezmunkát. Viszont mivel holnap esküvőre megyek, így ez legalább hétfőig kitolódik. Addigra biztosan komolyabb koncepcióval fogok majd a lemezolló mellett állni, már ami a szükséges változtatásokat illeti. A küszöb cseréjével valamennyit erősíteni illik azon is, ha csak az új lemezeket hegesztem be, azt nem érzem elégnek. A függőleges közepső lyuggatott lemezből kettőt rakok be, ez a minimum, a többit még kiötlöm. Kell még előre karosszériába épített toronymerevítő, ahhoz pedig csövek, vagy lemezes erősítés. A nekem megfelelőt még nem találtam meg, ha valaki tud, ezzel kapcsolatban segítséget szívesen fogadok.
Most tehát minimum két nap szünet, pihenek kicsit, vagy olyasmi.
