Ma melóztam is délelőtt, plusz itt van még egy számítógép amit rendbe kell tenni, így csak kicsit foglalkoztam a kocsival. Mivel ráadásul jönnek még elő bajok, nem tudom, hogy mikor lesz ebből autó...
Na de haladjunk időrendi sorrendben! Kiszedtem a bal hátsó nyúlványt. Kifurkáltam a ponthegesztéseket, ahol nem fértem oda fúróval, ott elvágtam a lemezt. Szóval íme itt van, nem valami szép, de ez már nem számít:
Ha már kiszedtem a nyúlványt, akkor takarítottam is egy kicsit:
A hátfalat is kicserélem végül kompletten, túl nehéz javítani, sok a hibája:
A komoly dolgot hagytam a végére. Ha van olyan része a kocsinak amit nem akar az ember így látni, az a rugótornyok koronája:
Ilyenkor elgondolkoztam, hogy megéri-e ezt még felújítani? ... De eszembe jutott, hogy ezt már korábban is tudtam, hogy nem éri meg anyagilag, de eldöntöttem, hogy ebből nagyon jó autó lesz, mert MEG AKAROM CSINÁLNI! Legyen bármi baja.
(Most átnéztem kicsit a Babushkát is, hát nem mondanám hogy ott rózsásabb a helyzet, de legalábbis ettől sokkal szarabb. Ugyanezek a rozsdafészkek meg vannak a rugótornyokon, sőt, még a nyúlvány is szintén csere érett.)
Vissza a témához: ilyenkor kell eldönteni, hogy helyreállítom a gyári állapotot, vagy átalakítom, megerősítem az egészet. Én most az átalakításra, erősítésre szavazok. Hogy miként azt majd mire a hegesztésre kerül a sor, addig kiötlöm...
Ráadás munkavédelmi kitérő:
Ha az ember vágott lemezekkel, főként karosszériával dolgozik, akkor ott borotvaéles sarkok, élek keletkeznek!
Ha már sikerült megsérülnünk, akkor vegyünk fel védőkesztyűt, és gondoskodjunk arról, hogy ne sérüljünk meg ismét. Pl az éles sarkok lefedésével:
Kitartást elvtársak!
