Mindenki akinek említettem a helyzetet, azt gondolja, vagy meg is mondta, hogy ennyiből már régen kész lenne az autó, nem is akár hogy. És igazuk van. Már nem tudom mennyit költöttem műhely-felszerelésre, és csak úgy önmagában műhelyre, ebből akár 5 zsigulit is ki lehetett volna kasznizni, és levizsgáztatni. Ehelyett az enyém még mindig teljesen "egyben" van, tehát még csak szét sem lett szedve, nemhogy meg lenne javítva.
A lényeg, hogy ma a cseredarabnak szánt első lengőkarokat és motorbölcsőt elvitte Laci és Sanyi, és lehomokszórva, valamint lefestve kapom őket vissza már holnap - elméletileg.
Ez még persze nem azt jelenti, hogy a kocsi hamarabb készülne el, de már valami azért halad. Az is haladás ha úgy vesszük, hogy már felmértem még 4 hónapja az állapotot, és megvettem azóta majdnem mindent amit ki kell cserélni. De mint elmítettem a kocsihoz még nem nyúltam, egyben van, még csak a szőnyeget sem vettem ki belőle.
Íme a garázs:
Hogy miért is van itt egy ilyen semmitmondó kép? Hát azért mert többek között ezen a semmitmondó puritán garázson dolgoztam az elmúlt négy hónapban változó intenzitással. Valahogy rámjött egy ilyen "tegyél rendet magad körül és megleled a lelki békéd" elmeállapot. Igaz a rend az még egy másik fogalom, mert most itthon minden van csak rend nincs, szóval az 5S-et azért még nem vezetem be, de már van hol autót kendácsolnom.
Szóval ha minden rendben megy, akkor terveim szerint két hét múlva megyünk vizsgázni az Ivánnal.
Homokszórt cuccok:
